Szarvas, hiba nélkül

Szelíden kanyarog a Körös-holtág a Kárpát-medence mértani középpontjában fekvő városka, Szarvas nyugati határában. Szó szerint békés a táj, hiszen ez Békés megye kapuja, rengeteg látnivalóval. Kora tavasszal is ideális célpont felfedezőknek és visszatérőknek.

A Körös-holtág itt harminc kilométer hosszú, Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. U-alakban kanyarog Békésszentandrás és Szarvas között, közrefogva szántóföldeket, a 44-es főút egy szakaszát és az arborétumot.

Holtág

A holtág egyike Magyarország legnépszerűbb horgászparadicsomainak. Halállománya legendás, és hála a rendszeres telepítésnek és lehalászásnak, mára a sokat átkozott, nem őshonos törpeharcsa állománya is megfogyatkozott. A teljes szakaszon nagy mennyiségben fogható a ponty, a keszegfélék, a legügyesebbek pedig a Békésszentandrási duzzasztóhoz járnak, ahol kapitális rablóhalakat is lehet akasztani. De aki nem horgász, az is el tudja tölteni itt a szabadságát a melegebb hónapokban. A gyönyörű környezetben érdemes hosszabb csónaktúrákat is tenni. A partot rengeteg hétvégi ház szegélyezi, de szabad területeket is találunk a kikötéshez. 

 

Érdemes megkóstolni: Szarvason a nagyanyáink receptje alapján készült szilvás ételeket és a házi főzésű szilvapálinkát, a táj utánozhatatlan birkapörköltjét, a káposztás lepényt, a hájas kelt tésztát, a körösi hal és vadételeket.
 

További információk:

Tourinform Iroda Szarvas
Cím: 5540 Szarvas, Kossuth tér 3.
Tel./fax: +36-66/311-140
E-mail: szarvas@tourinform.hu
Web: www.szarvas.hu
 
Szarvasi Gyógyfürdő
Cím: 5540 Szarvas, Kossuth u. 23.
Tel./fax: +36-66/311-684
E-mail: gyogyfurdo@szarvasnet.hu
Honlap: www.szarvasigyogyfurdo.hu
 
Szarvasi Arborétum
Cím: 5540 Szarvas, I. kk. 9.
Tel.: +36-66/312-344
Fax: +36-66/311-103
E-mail: pepikert@pepikert.hu
Honlap: www.pepikert.hu
 
Vajda Péter Művelődési Központ
Cím: 5540 Szarvas, Kossuth tér 3.
Tel.: +36-66/311-464
E-mail: muvhaz@szarvasnet.hu
Web: www.vpmk.hu; http://phoenix.szarvas.hu/kultura/mozi

Tovább a teljes tartalomra

Hármas-Körös holtágak

A Tiszazug kistérség területén 3 db Tisza melletti és 11 db Hármas-Körös holtág található. A Hármas-Körös holtágai közül a természet közeli holtágak közé tartozik a Harangzugi Holt-Körös, a Kerekes-zugi Holt-Körös és a Csukaháti (Gyiger-zugi) Holt-Körös, a Tisza holtágai közül pedig a Cibakházi Holt-Tisza. Kiemelt természeti értékekkel rendelkezik az Őzénzugi Holt-Körös. 

1. Tehenesi-Holt-Körös

Szelevény község területén, a jobb parti mentett oldalon található. A Hármas-Körös szabályozása során keletkezett. Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 170 m, átlagos vízmélysége 2 m, területe 45 ha, térfogata 900 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága és benőttsége közepes mértékű, vizének minősége öntözési célokra megfelel. Feltöltődhet belvizekből és a Máma-Tőkefoki belvízcsatornán át gravitációsan a Hármas-Körös megfelelő vízszintje esetén. Leüríthető a Hármas-Körösbe gravitációsan a Csigaéri csatornán és a Tőkefoki zsilipen keresztül. Elsődleges funkciója a belvíztározás, továbbá az öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, víziszárnyas-tenyésztés. A holtág által közbezárt területen, valamint a közvetlen közelben két öntözőtelep található, az északi parton víziszárnyas telep létesült. Gazdag és változatos élővilága van.

2. Iriszlói-Holt-Körös

A Hármas-Körös szabályozása során Szelevény területén alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 2,3 km, átlagos szélessége 50 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 11 ha, víztérfogata 110 ezer m3. Feliszapoltsága előrehaladott, benőttsége sulyommal közel 100 százalékos. Az árhullámokból töltődik fel. Leüríthető az alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül gravitációsan. Funkciója: horgászat. A holtágat kísérő természetes ligeterdő számottevő természeti értéket képvisel, élővilága igen gazdag és változatos. Jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park része.

3. Malomzugi-Holt-Körös

A Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Nagytőke és Szelevény községek területéhez tartozik. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 50 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 8 ha, víztérfogata 80 ezer m3 . Feliszapoltsága előrehaladott, sulyommal való benőttsége közel 100 százalékos. Árhullámokból és esetenként belvizekből töltődik, leüríthető az alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül. Funkciója: horgászat. Feltöltött állapotban zavartalan vizes élőhely, jól működő ökológiai zöldfolyosó a Tisza és a Körös-torok között. Gazdag élővilága van, jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park része.

4. Kunszentmártoni-Holt-Körös (Betekints)

Hármas-Körös szabályozása során alakult ki a jobb parti hullámtéren, Kunszentmárton város területén. Hossza 1,3 km, átlagos szélessége 60 m, átlagos vízmélysége 60 cm, területe 8 ha, víztérfogata 48 ezer m3. Feliszapoltsága és vízinövényekkel való benőttségének mértéke közepes. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Nyugati partja beépített, ott lakóházak és egy szőrmekikészítő üzem épületei találhatók. Feltöltődhet árhullámokból, leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat.

5. Csengedi-Holt-Körös

A Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti mentett oldalon található, Kunszentmárton és Öcsöd területéhez tartozik. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 2,2 km, átlagos szélessége 100 m, átlagos vízmélysége 1,5 m, területe 22 ha, víztérfogata 330 ezer m3. Feliszapoltsága közepes, benőttsége csekély. Vizének minősége szerint az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Feltölthető gravitációsan, illetve magas hármas-körösi vízállásnál a Nagyéri szivattyútelep nyomócsövén keresztül. Leüríthető a holtág alsó végén lévő Nagyéri szivattyútelepen keresztül. Funkciói: belvíztározás, és öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, üdülés. Élővilága változatos és gazdag.

6. Kerekeszugi-Holt-Körös

A Hármas-Körös szabályozása során alakult ki az 1900-as évek elején, a jobb parti mentett oldalon helyezkedik el, Kunszentmárton és Öcsöd területén. Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 53 m, területe 8 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, 120 ezer m3. Medrének feliszapoltsága és benőttsége közepes. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park. Vízpótlása és vízcseréje megoldatlan, belvízből és szivárgó vizekből töltődik, leürítése nincs megoldva. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Élővilága változatos. A szentély-típusú holtágak egyike.

7. Csukaháti-Holt-Körös (Gyiger-zugi)

Hármas-Körös szabályozása során a jobb parti hullámtérben alakult ki, Kungyalu (Kunszentmárton) és Öcsöd területén. Hossza 4,8 km, átlagos szélessége 100 m, átlagos vízmélysége 2,2 m, területe 48 ha, víztérfogata 1,l millió m3. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park. Feltölthető a Kungyalu II. belvízi főcsatornán keresztül a Nagykunsági XII-1 öntöző főcsatorna szivárgó vizeiből vagy belvizekből. Leüríthető gravitációsan a felső végén lévő elzárás megszüntetésével. Funkciói: öntözővíz-tározás, horgászat. A Körösök még  megmaradt, háborítatlan hullámtere ebben a térségben a növény- és állatvilág számos értékes és ritka fajának nyújt életteret. A megváltozott alföldi kultúrtájban meghatározó szerepet tölt be a tájvédelem szempontjából is. A Körös-Maros Nemzeti Park része.

8. Özénzugi-Holt-Körös

A Hármas-Körös szabályozásakor alakult ki az 1900-as évek elején, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el Kunszentmárton és Öcsöd területén. Hossza 3 km, átlagos szélessége 50 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 15 ha, víztérfogata 150 ezer m3. Medre közepesen feliszapolódott, vízinövényekkel erősen benőtt. Állami tulajdon, kezelője Körös-Maros Nemzeti Park. Az árhullámok vize tölti fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, vadászat. Gazdag és változatos az élő- világa, előfordul itt többek között az Európa szerte szigorúan védett vidra is.

9. Álomzugi-Holt-Körös

A Körös szabályozás során alakult ki, Öcsöd község ÉNY-i szélén húzódik a Hármas-Körös bal partján, a mentett oldalon, rövid hullámtéri szakasszal folytatódik. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 80 m, átlagos vízmélysége 1,5 m, területe 22 ha, víztérfogata 330 ezer m3. Feliszapoltsága közepes, benőttsége kb. 20 százalékos. Vizére az előrehaladott planktonikus eutrofizáció jellemző. A holtágnak a folyóval közvetlen összeköttetése nincs. Feltöltődhet belvizekből, illetve magas vízállás esetén a felső végén lévő Öcsödi szivattyútelep nyomócsövén keresztül. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat és horgászat.

10. Harangzugi-Holt-Körös

A Hármas-Körös szabályozása során a jobb parti mentett oldalon keletkezett, Mesterszállás és Öcsöd községek területén. Hossza 5,6 km, átlagos szélessége 110 m, átlagos mélysége 1,9 m, területe 61 ha, víztérfogata 1,2 millió m3. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medre közepes mértékben feliszapolódott, benőttsége is közepes mértékű. Feltölthető a Nagykunsági öntöző főcsatornából és belvizekből, leüríthető gravitációsan vagy szivattyúsan. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, víziszárnyas-tenyésztés, horgászat és halászat. A holtág melletti területek beépítettsége az Öcsödhöz tartozó területen közel 30 százalékos. Természeti értékei részben még feltáratlanok.

11. Siratói-Holt-Körös

A Hármas-Körös bal parti mentett oldalon a múlt század végi szabályozás során alakult ki, Öcsöd és Békésszentandrás községek területén. Két összekapcsolt patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Hossza 4,9 km, átlagos szélessége 57 m, területe 28 ha, átlagos víz- mélysége 1,8 m, víztérfogata 500 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttségének mértéke szakaszonként a közepes és erőteljes között változik. Vizének minősége megfelelő. Vízpótlást a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas-Békésszentandrási holtágból, valamint belvizekből kaphat. Leüríthető szivornyával a Hármas-Körös irányába, illetve a Szarvas-Békésszentandrási holtágba gravitációs úton. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat és vízparti üdülés. A holtág közvetlen környezetében gondozatlan területek, belterület és mezőgazdasági területek egyaránt találhatók.

Szarvas

A régészeti leletek tanúsága szerint a mostani város valamint környéke már az őskorban állandóan lakott terület volt. A város területén talált népvándorlás kori régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlékünk. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven megemlíti. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László királyunk több rendeletét is Szarvashalomról keltezte.

A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.

A város újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a XVIII.század végén indulhatott meg. A 18.-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A város evangélikus lelkészének, az agrárreformer Tessedik Sámuelnek a város még ma is rengeteget köszönhet. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt Szarvason alapította meg Európa első gazdasági (akkorin evén szorgalmatossági) iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet (jelenleg múzeumként funkcionál), valamint az evangélikus Ótemplomot. Nagyszabású építkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosan tervezett, szabályos sakktábla-alaprajzú utcahálózatot alakított ki.

A város fejlődésének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Az idők folyamán a patinás intézményben sok jelentőstanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. Leghíresebb igazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Naumann (Nádor) Jenő, a várostörténet írója.

Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága.

Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX.sz.-ifejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott.

A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven működik), valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.

A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy  Kemény Gábor pedagógus. Itt született Melis György operaénekes, továbbá a mai héber költészet jelentős alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.