A Tiszazug kistérség területén 3 db Tisza melletti és 11 db Hármas-Körös holtág található. A Hármas-Körös holtágai közül a természet közeli holtágak közé tartozik a Harangzugi Holt-Körös, a Kerekes-zugi Holt-Körös és a Csukaháti (Gyiger-zugi) Holt-Körös, a Tisza holtágai közül pedig a Cibakházi Holt-Tisza. Kiemelt természeti értékekkel rendelkezik az Őzénzugi Holt-Körös.
1. Tehenesi-Holt-Körös
Szelevény község területén, a jobb parti mentett oldalon található. A Hármas-Körös szabályozása során keletkezett. Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 170 m, átlagos vízmélysége 2 m, területe 45 ha, térfogata 900 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága és benőttsége közepes mértékű, vizének minősége öntözési célokra megfelel. Feltöltődhet belvizekből és a Máma-Tőkefoki belvízcsatornán át gravitációsan a Hármas-Körös megfelelő vízszintje esetén. Leüríthető a Hármas-Körösbe gravitációsan a Csigaéri csatornán és a Tőkefoki zsilipen keresztül. Elsődleges funkciója a belvíztározás, továbbá az öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, víziszárnyas-tenyésztés. A holtág által közbezárt területen, valamint a közvetlen közelben két öntözőtelep található, az északi parton víziszárnyas telep létesült. Gazdag és változatos élővilága van.
2. Iriszlói-Holt-Körös
A Hármas-Körös szabályozása során Szelevény területén alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 2,3 km, átlagos szélessége 50 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 11 ha, víztérfogata 110 ezer m3. Feliszapoltsága előrehaladott, benőttsége sulyommal közel 100 százalékos. Az árhullámokból töltődik fel. Leüríthető az alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül gravitációsan. Funkciója: horgászat. A holtágat kísérő természetes ligeterdő számottevő természeti értéket képvisel, élővilága igen gazdag és változatos. Jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park része.
3. Malomzugi-Holt-Körös
A Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti hullámtéren helyezkedik el. Nagytőke és Szelevény községek területéhez tartozik. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 50 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 8 ha, víztérfogata 80 ezer m3 . Feliszapoltsága előrehaladott, sulyommal való benőttsége közel 100 százalékos. Árhullámokból és esetenként belvizekből töltődik, leüríthető az alsó végén lévő hullámtéri csatornán keresztül. Funkciója: horgászat. Feltöltött állapotban zavartalan vizes élőhely, jól működő ökológiai zöldfolyosó a Tisza és a Körös-torok között. Gazdag élővilága van, jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park része.
4. Kunszentmártoni-Holt-Körös (Betekints)
Hármas-Körös szabályozása során alakult ki a jobb parti hullámtéren, Kunszentmárton város területén. Hossza 1,3 km, átlagos szélessége 60 m, átlagos vízmélysége 60 cm, területe 8 ha, víztérfogata 48 ezer m3. Feliszapoltsága és vízinövényekkel való benőttségének mértéke közepes. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Nyugati partja beépített, ott lakóházak és egy szőrmekikészítő üzem épületei találhatók. Feltöltődhet árhullámokból, leürítése megoldatlan. Funkciója: horgászat.
5. Csengedi-Holt-Körös
A Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti mentett oldalon található, Kunszentmárton és Öcsöd területéhez tartozik. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 2,2 km, átlagos szélessége 100 m, átlagos vízmélysége 1,5 m, területe 22 ha, víztérfogata 330 ezer m3. Feliszapoltsága közepes, benőttsége csekély. Vizének minősége szerint az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Feltölthető gravitációsan, illetve magas hármas-körösi vízállásnál a Nagyéri szivattyútelep nyomócsövén keresztül. Leüríthető a holtág alsó végén lévő Nagyéri szivattyútelepen keresztül. Funkciói: belvíztározás, és öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, üdülés. Élővilága változatos és gazdag.
6. Kerekeszugi-Holt-Körös
A Hármas-Körös szabályozása során alakult ki az 1900-as évek elején, a jobb parti mentett oldalon helyezkedik el, Kunszentmárton és Öcsöd területén. Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 53 m, területe 8 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, 120 ezer m3. Medrének feliszapoltsága és benőttsége közepes. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park. Vízpótlása és vízcseréje megoldatlan, belvízből és szivárgó vizekből töltődik, leürítése nincs megoldva. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Élővilága változatos. A szentély-típusú holtágak egyike.
7. Csukaháti-Holt-Körös (Gyiger-zugi)
Hármas-Körös szabályozása során a jobb parti hullámtérben alakult ki, Kungyalu (Kunszentmárton) és Öcsöd területén. Hossza 4,8 km, átlagos szélessége 100 m, átlagos vízmélysége 2,2 m, területe 48 ha, víztérfogata 1,l millió m3. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park. Feltölthető a Kungyalu II. belvízi főcsatornán keresztül a Nagykunsági XII-1 öntöző főcsatorna szivárgó vizeiből vagy belvizekből. Leüríthető gravitációsan a felső végén lévő elzárás megszüntetésével. Funkciói: öntözővíz-tározás, horgászat. A Körösök még megmaradt, háborítatlan hullámtere ebben a térségben a növény- és állatvilág számos értékes és ritka fajának nyújt életteret. A megváltozott alföldi kultúrtájban meghatározó szerepet tölt be a tájvédelem szempontjából is. A Körös-Maros Nemzeti Park része.
8. Özénzugi-Holt-Körös
A Hármas-Körös szabályozásakor alakult ki az 1900-as évek elején, a jobb parti hullámtéren helyezkedik el Kunszentmárton és Öcsöd területén. Hossza 3 km, átlagos szélessége 50 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 15 ha, víztérfogata 150 ezer m3. Medre közepesen feliszapolódott, vízinövényekkel erősen benőtt. Állami tulajdon, kezelője Körös-Maros Nemzeti Park. Az árhullámok vize tölti fel, leürítése megoldatlan. Funkciói: horgászat, vadászat. Gazdag és változatos az élő- világa, előfordul itt többek között az Európa szerte szigorúan védett vidra is.
9. Álomzugi-Holt-Körös
A Körös szabályozás során alakult ki, Öcsöd község ÉNY-i szélén húzódik a Hármas-Körös bal partján, a mentett oldalon, rövid hullámtéri szakasszal folytatódik. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 80 m, átlagos vízmélysége 1,5 m, területe 22 ha, víztérfogata 330 ezer m3. Feliszapoltsága közepes, benőttsége kb. 20 százalékos. Vizére az előrehaladott planktonikus eutrofizáció jellemző. A holtágnak a folyóval közvetlen összeköttetése nincs. Feltöltődhet belvizekből, illetve magas vízállás esetén a felső végén lévő Öcsödi szivattyútelep nyomócsövén keresztül. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat és horgászat.
10. Harangzugi-Holt-Körös
A Hármas-Körös szabályozása során a jobb parti mentett oldalon keletkezett, Mesterszállás és Öcsöd községek területén. Hossza 5,6 km, átlagos szélessége 110 m, átlagos mélysége 1,9 m, területe 61 ha, víztérfogata 1,2 millió m3. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medre közepes mértékben feliszapolódott, benőttsége is közepes mértékű. Feltölthető a Nagykunsági öntöző főcsatornából és belvizekből, leüríthető gravitációsan vagy szivattyúsan. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, víziszárnyas-tenyésztés, horgászat és halászat. A holtág melletti területek beépítettsége az Öcsödhöz tartozó területen közel 30 százalékos. Természeti értékei részben még feltáratlanok.
11. Siratói-Holt-Körös
A Hármas-Körös bal parti mentett oldalon a múlt század végi szabályozás során alakult ki, Öcsöd és Békésszentandrás községek területén. Két összekapcsolt patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Hossza 4,9 km, átlagos szélessége 57 m, területe 28 ha, átlagos víz- mélysége 1,8 m, víztérfogata 500 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttségének mértéke szakaszonként a közepes és erőteljes között változik. Vizének minősége megfelelő. Vízpótlást a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas-Békésszentandrási holtágból, valamint belvizekből kaphat. Leüríthető szivornyával a Hármas-Körös irányába, illetve a Szarvas-Békésszentandrási holtágba gravitációs úton. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat és vízparti üdülés. A holtág közvetlen környezetében gondozatlan területek, belterület és mezőgazdasági területek egyaránt találhatók.